Manapság a munkák jelentős része számítógéphez kötött. Éppen ezért fontos lehet tudni, milyen törvényi szabályok léteznek, arra vonatkozóan, hogy megvédjük az egyik legfontosabb érzékszervünket, azaz a szemünket.

Ugyanis léteznek a képernyős munkavégzésre vonatkozó szabályok, csak éppen sokaknak fogalmuk sincs erről, s bár a munkaszerződésben, munkaköri leírásban nagy eséllyel említik is ezeket, de dolgozóként elképzelhető, hogy az apró, ámde fontos részleteken átsiklunk. Pedig a jogainkkal tisztában kell lennünk, csakúgy mint a kötelezettségeinkkel, bárhol is dolgozunk.

Óránként tíz perc szünet 

Azok a munkavállalók, akik a munkájuk jellegéből adódóan napi szinten minimum négy órát töltenek el a gép előtt, az  50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet értelmében óránként tíz perc szempihentető szünetre jogosultak, a rendelet szerint pedig a monitor előtt eltöltött idő nem haladhatja meg a napi hat órát. Persze most jogosan merülhet fel a kérdés, mit is jelent ez pontosan: nos, a szempihentető szünet idején a nem képernyőhöz kötött feladatokat kell elvégezni. Azaz, ez nem cigiszünet, vagy ebédszünet, ez csupán annyit jelent, hogy a munkáltatónak kötelezettsége biztosítani a dolgozónak a szemet pihentető munkaidőt. 

Vonjuk össze? Nem! 

Lényeges kiemelni, hogy ezek a tíz perces etapok nem vonhatók össze, erre hivatkozva nem lehet előbb befejezni a munkát. Nyilván most az jár az olvasó fejében, hogy oké, de akkor mire használjuk fel ezeket a 10 perceket? A monitorszünetben például elvégezhetjük a papírmunkát, elmehetünk meetingre vagy lebonyolíthatunk néhány fontos telefonhívást. Persze sok munkáltató nem kezeli ezt ennyire szigorúan, így, ha a tízperces szünetünkben iszunk egy kávét, valószínűleg nem lesz kirúgás a vége. Egyébként is a kávé az fontos, legalábbis a munka szempontjából. 

Mi az, ami képernyőnek számít? 

Ez egy nagyon triviális kérdés, hiszen ki ne tudná, mi az a képernyő. A rendelet ennek ellenére pontosan tisztázza ezt: képernyős munkahely kifejezés azt a munkaeszközt jelenti, amelyhez csatlakozhat adatbeviteli eszköz, úgy mint billentyűzet vagy kamera, továbbá egyéb kisegítő eszközök, egér vagy nyomtató. Fontos, hogy a törvény nem alkalmazható a kijelzővel ellátott pénztárgépek vagy számológépek esetén, továbbá a kijelzővel rendelkező járművek vagy éppen munkagépek esetében sem.

Szerző: G.P.
Fotó: Envato