Csapatmunka
Forrás: Envato

Tudtad? Ezért nem luxus a munkahelyi jóllét

H I R D E T É S

Mit is jelent a „jó élet”? Hogyan tudunk „jól élni”? Hogyan kapcsolódik a jó élethez a munka, vagy mi szükséges a munkahelyi jóllétünkhöz? 

A jó életről szóló nézetek folyamatosan változnak, idővel átalakulnak, sőt kultúránként különböznek. Tovább tarkítja a képet, ha a jó életről való elmélkedés során a munkánkra is gondolunk, hiszen ahogy mondani szokás, napunk harmadát munkával töltjük, így a munkával való elégedettség, a munkahelyi jóllét (sikerek, kudarcok, stressz, kiégés) hatással vannak a magánéletünkre is. 

A jólét és a jóllét különbsége

Tíz-húsz éve nemzetközi szinten a jó élethez a „wealth” „welfare” szót kapcsolták, ami többnyire az anyagiakra utalt, vagyis a fogalom anyagi jólétet, pénzt, autót, kertes házat jelentett. Általános vélekedés volt, hogy aki gazdag, az boldog is, illetve csak az lehet boldog, akinek van pénze, aki gazdag.

Ma már sokkal inkább a „well-being” kifejezés használatos nemzetközi körökben (ENSZ, OECD, EU), ez magyarul a „jóllét”-et jelenti, vagyis a jólét és a jóllét közel sem azonos fogalmat takar. Míg a jólét a kedvező, gondtalan anyagi helyzetet jelenti, addig a jóllét az az állapot, amikor valaki jól van, egészséges.

Tudományosan is bizonyították, hogy az anyagi jólétnek nincs, vagy nincs szoros kapcsolata a boldogsággal, a jólléttel, sőt, a kutatások alapján a boldog emberek nem a jómódú államokban élnek. A kutatások szerint a jólét és a jóllét egy ideig egyirányba, együtt tud mozogni, viszont egy bizonyos szinten már a hatásuk ellentétes lehet, az újabb vásárlások már nem vezetnek boldogsághoz. A jóllét fogalma tehát sokkal inkább jelenti az örömöt, biztonságot, egészséget, közösséget.

(Megjegyzés: A jóllétet az emberi fejlettségi index-szel – HDI – mérik, amely az oktatást, születéskor várható élettartamot és az anyagi jólétet veszi számításba, értéke pedig 0 és 1 közé eshet.)

Pontosan mit foglal magába a munkahelyi „well-being”?

A well-being fogalma több tényezőt azonosít, amelyek fontosak a jóllét eléréséhez. A munkakörnyezet kétségkívül ide tartozik, lényeges a munkaállomás/iroda újszerű kialakítása, a hőmérséklet, a megvilágítás, az ergonomikus eszközök használata. Ezek mind hatással vannak a well-being érzetre. Ezen kívül egyéb fizikai faktorok (életmód, stressz, kiégés, általános egészség), pszichológiai tényezők (kognitív és érzelmi komponensek, pszichés terhelés), közösségi tényezők (bizalom, szerepkonfliktus, vezetés, átláthatóság, támogatás), és a pszichoszociális hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatás bizonytalansága) is jelentőséggel bírnak, hogy a munkahelyi well-being megvalósul-e.

Miért fontos a munkahelyi jóllét (well-being)?

Amennyiben a munkavállaló jól érzi magát a munkahelyén, boldogabb, kreatívabb, nagyobb teherbírású lehet, aki könnyebben veszi az akadályokat és könnyebben viseli a stresszt, nagyobb lehet a szervezet iránti elkötelezettsége, amely a fluktuáció csökkenését is eredményezheti. A dolgozói elégedettség, a munkahelyi jóllét biztosítása tehát a munkaadó számára is számtalan előnyöket hordoz, nem csupán a munkavállalónak fontos, hiszen egy elkötelezett munkavállaló komoly kincs egy vállalatnál, versenyképességi, pénzügyi előnyt is jelenthet.

Mindezeken túl nem szabad elfelejtenünk, hogy a munkaerő-piac átalakulóban van, évtizedekkel ezelőtt még a fizetés mértéke volt a fő szempont egy munkahely kiválasztásánál, ma már sokkal árnyaltabb a valóság, sokkal több tényezőt vesznek figyelembe a munkavállalók, különösen a fiatalabb (Y és Z) generáció tagjai. Az utóbbi időben egyre több vállalat felismerte ezt és kezeli tudatosan, bár még a folyamat elején vagyunk

Véleményem szerint a well-being megteremtésével különösen fontos lesz foglalkozni a világjárvány után, mikor a munkaadók visszakapják a munkavállalóikat, akár több hónapnyi home office-ból, hiszen az már korábbi kutatásokból is ismert, hogy ekkora méretű járványnak komoly testi és lelki következményei vannak. Az a munkahely, amelyik odafigyel dolgozóira, hozzájárul a munkavállaló jóllét érzéséhez, komoly előnyökre tehet szert a versenypiacon, a tehetségek vonzásában és megtartásában is.

Fotó: Envato

Szakértő: Venczel-Szakó Tímea, közgazdász, munkaerő-piaci szakértő, business coach PTE KTK

H I R D E T É S